Évek óta megosztotta a szakmát az a gondolat: vajon mit szabad rábízni egy szakemberre, eltérhetünk-e az évtizedek óta kialakult, „megrendelő–tervező–gázterv–engedély– mérőleszerelő–kivitelező–kéményseprő– gázátvevő–mérőfelszerelő–beüzemelő” folyamattól?
A legfontosabb érv mindig a biztonságra való törekvés volt, a balesetek megakadályozása. Indokolt lenne az eljárás, ha nem lennének balesetek. De vannak….
Több okból is:
– A baleset okozója gyakran nem is szereplője a fenti láncolatnak, pl. műanyag ablak beépítője vagy a szomszéd Józsi, akik egyrészt tájékozatlanságból, másrészt rosszul értelmezett segítség kapcsán életveszélyes helyzetet hoz létre, a légellátás megszüntetésével vagy szakszerűtlen beavatkozással.
– A balesetet sokszor maga a fogyasztó okozza: átalakít, páraelszívót szereltet fel, nyílást zár le. Ezeket a baleseteket nem lehet megakadályozni semmiféle rendelettel, szabvánnyal, gázszerelői igazolvánnyal. A balesetek megakadályozására (számuk csökkentésére) három lehetséges módszer van:
– egyrészt a fogyasztók tájékoztatása minden lehetséges eszközzel,
– másrészt olyan biztonságtechnikai felülvizsgálatok bevezetése, amik nem bűnösöket és szabálysértőket keresnek, hanem megtalálják és korrigálják a veszélyes állapotokat (integrálva ide a kéményseprők tevékenységét!),
– harmadrészt egyszer ű, átlátható, tiszta szabályozással, gyors, olcsó megoldásokkal, amelyek eredménye a fogyasztó megelégedettsége, és a korrekt „ki miért felel” állapot elérése. Talán a harmadik módszer egyik előhírnöke az egyszerűsített készülékcsere. Miről van szó? Nyilvánvaló, gázkészüléket cserélni tervkészítéssel, a szokásos folyamat végigvitelével lehet. Ez alól a következő esetben azonban az alábbi feltételek esetén el lehet térni.
1. Meglévő gázfogyasztó készülék cseréje egyszerűsített eljárással az alábbi feltételek egyidejű fennállása esetén végezhető:
a) az új készülék legfeljebb 36 kW hőterhelésű,
b) az új készülék hőterhelése nem nagyobb a meglévő készülék hőterhelésénél,
c) a készülékcsere nem jár a fogyasztói gázvezeték cseréjével, átalakításával, d) az új készülék besorolása:
d.a) megegyezik a meglévő készülék besorolásával, a készülék elhelyezése a létesítéskor érvényes műszaki biztonsági feltételeknek változatlanul megfelel, továbbá kéménybe kötött készülék esetében az új gázfogyasztó készülék csak olyan egyedi, önálló égéstermék-elvezető berendezésbe csatlakozik, ami megfelel az új gázfogyasztó készülék gyártója által előírt követelményeknek; a kéményseprő-ipari közszolgáltató megfelelő minősítés ű nyilatkozata rendelkezésre áll arról az égéstermék-elvezető rendszerről, amelyhez az új készülék csatlakozik, vagy
d.b) ha az új készüléket kizárólag a készülék részeként tanúsított égéstermék-elvezető és égésilevegő-hozzávezető rendszer elemeivel, a készülék gyártójának utasítása alapján szerelik, és a helyiséglevegőtől független üzemmódban helyezik üzembe.
2. Az egyszerűsített gázkészülékcserét kizárólag az illetékes földgázelosztó, PB-gázt fogyasztó készülékek esetében a PB-gáz forgalmazójának minőségirányítási rendszerében előírtak alapján feljogosított gázszerelő végezheti.
3. A 2. bekezdésben feljogosított gázszerelő rendelkezzen mestervizsgával és a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló rendelet szerinti m űszaki biztonsági felülvizsgálói jogosultsággal. 4. Az egyszerűsített gázkészülékcserét a Műszaki Biztonsági Szabályzat 5.3. pontjában előírtak szerint kell elvégezni és a Műszaki Biztonsági Szabályzat 7.7. pontja szerinti szerelési nyilatkozat és bejelentőbizonylat megküldésével kell a földgázelosztónak bejelenteni.
Lefordítva: – a készülékcseréhez azonosító szám szükséges,
További feltételek:
– mestervizsga,
– gázszerelő-igazolvány,
– műszaki–biztonsági felülvizsgálói jogosultság.
Az E.ON felelősségbiztosítást is kér a megkötött szerződésben. Kéményes készülék kéményes helyére akkor mehet, ha nem gyűjtőkéményben van; kéményseprő tanúsítvány kell. Kéményes helyett zárt égésterűt csak együtt-tanúsított égéstermék-elvezetővel szabad szerelni; kéményseprő vizsgálat nem kell. (A háború ezen a fronton már elkezdődött.)
A fogyasztóvezetéket nem szabad átalakítani, nyilvánvalóan a készülék elzáró utáni szakaszát igen. A tömörségvizsgálat haszongázzal, egyszer ű szivárgásvizsgálattal (hab, m űszer) elvégezhető. Az elvégzett cserét a MBSZ-ben megtalálható jegyzőkönyvminta szerinti tartalommal be kell jelenteni a gázszolgáltatónak, aki az alapján az elvégzett cserét ellenőrizheti. Megszűnt azonban a (legális) lehetősége az azonos készüléktípusra történő terv nélküli készülékcserének, ezt is csak a fenti feltételekkel rendelkező szerelő végezheti, a fenti eljárás szerint. Összefoglalva: legális készülékcserét terv nélkül csak az említett azonosító számmal rendelkező szerelő végezhet. Az E.ON fogadja a kéréseket, és kiadja az azonosító számokat.
Fel kell hívnunk a figyelmet azonban a következőkre:
Ennek a jogosultságnak a következménye az, hogy a cserét végző egyedüli, dokumentált, kidumálhatatlan felelőse lesz a beavatkozásnak. Az egyik jelentős célja éppen ez volt ennek a lehetőségnek: nem lehet elkenni a felelősséget. Szilárd meggyőződésünk, hogy ennek kapcsán a gondosság, a szabályok betartása szigorúbb lesz. Természetesen a szerelő korlátlan mértékben bevonhat másokat, igénybe vehet tervezői segítséget, kérhet szakvéleményt, bizonylatot a kéményseprőtől, ellenőriztetheti a villamos védettséget. Javasoljuk, hogy ezt szükséges esetben tegyék is meg. A fogyasztók tájékoztatása érdekében a Gázközösség és az E.ON közös kampányt indít, amelynek előkészítése jelenleg is tart.
Murányi Sándor
(Forrás: Gázközösség Hírlevél 2013. június)
