Egyesületünk augusztus 28-án, Velencén tartotta éves Közgyűlését.
A programban az eltelt négy évről szóló elnöki beszámoló, a bizottságok beszámolói, az alapszabály módosítása, valamint – mivel az elnökség négyéves megbízatása lejárt – az új elnökség és számvizsgáló bizottság megválasztása szerepelt.
Az eltelt négy évet és a jövő tennivalóit beszámolójában Bayer Károly elnök a következőképpen foglalta össze:
Tisztelt Közgyűlés, Kedves Kollégák!
Először engedjék meg, hogy üdvözöljem körünkben mentorunkat, Diethelm Mohr Urat, a Gázközösség tiszteletbeli tagját, aki ma is időt szakított arra, hogy jelen legyen Egyesületünktisztújító közgyűlésén, Szűcs Ferenc Urat az E. ON Energia mérés vezetőjét, akivel ez az első, de reményeim szerint nem az utolsó találkozásunk, hiszen ő az a vezető aki az elosztói engedélyesek partnerkapcsolatait fogja össze és Somlai Róbert Urat, az E. ON Energiaszolgáltató Kft. munkatársát, aki évek óta segítségünkre van abban, hogy rendezvényeinket színvonalasan szervezhessük meg.
<img src=”http://www.gazkozosseg.hu/kepek/kozgy/1.jpg”>
Az elnökség 2006-ban kapott megbízása lejárt. Ilyenkor illik az elmúlt négy évet mérlegre tenni. Mit csináltunk jól, mi lehetett volna jobb és mi az, amit elrontottunk. Elrontottunk, mondom akkor is, ha a hibázásban külső körülmények játszottak közre. A felelősséget nem szabad senkire áthárítani. Tekintsük át az eltelt négy év legfontosabb dolgait és nézzük meg, miként tudjuk a jövőt úgy alakítani, hogy a korábbi hibákat kiküszöbölve előnyt hozzon minden tag számára, egyéni vállalkozótól, elosztói engedélyesig.
1. A 2006-os Közgyűlés előtt felmérés készült a tagság megkérdezésével és általános vélemény volt, hogy védelem kell a kontárok ellen. Ugyanakkor nagyon sokan azt mondták, hogy maguk a tagok e téren semmit nem tehetnek, illetve, hogy a helyzet megoldása nem a tagok dolga. Megvizsgáltuk a kérdést. A helyzet feltárásában közvetlen szakmagyakorlók is részt vettek. Megállapításuk egyértelmű volt. Nincs olyan adminisztratív eszköz a kezünkben, amivel meg tudnánk akadályozni a feketemunkát. Nem csak nekünk, a Műszaki Biztonsági Hatóságnak sem. Nem elég, ha sejtjük, vagy tudjuk, ki követ el ilyet, bizonyítani is kell. A bizonyítás pedig szinte lehetetlen. Még az ügyfél is a kontárnak falaz, akkor is, ha egy silány munkával becsapták. Kérdezhetjük, akkor nincs megoldás? Van, a valódi szakemberek etikus piaci magatartása. Ha nincs, aki a kontárt akarva-akaratlanul hozzásegíti a munka legalizálásához, akkor a feketemunka lényegesen vissza fog szorulni. Azoknak a jogosultaknak, akik ilyesmiben részt vesznek, fel kell ismerniük, hogy ezzel a magatartással a tisztességes szakma piaci esélyeit rontják. Természetesen, emellett szükség van az ügyfelek körében végzett felvilágosító munkára is. Van már néhány szélesebb körben terjesztett kiadvány, ami ezt a tájékoztatást segíti.
2. Jó néhány éve liberalizált a gázpiac. Ez azt kell jelentse, hogy a piaci szereplők felelősen, önkorlátozó módon viselkednek. Úgy vélem, az ilyen piactól idegen a fogyasztói rendszerek létesítésének jogszabályba foglalt kontrollja, az engedélyes által végzett kötelező tervfelülvizsgálat és műszaki ellenőrzés. Ezt a vélemény sikerült többször, nagyobb fórumok előtt a szakma tudomására hozni. A fogadtatás kedvező volt. Természetesen – mint mindennek – ennek is vannak ellenzői. Legfőbb érvük, hogy a piaci szereplők még nem érettek erre. Mi adatokkal tudjuk alátámasztani, hogy igenis érettek. Az egykori DDGÁZ területén hat éve működik az önátadás, nagyobb problémák nélkül. A meggyőzést tovább kell folytatni. Minél előbb a szakmára kell bízni a fogyasztói rendszerek létesítését a vele járó felelősséggel együtt. Be kell végre látni, hogy a munka minősége nem az ellenőrzéstől, hanem az azt végző szakemberek tudásától, lelkiismeretességétől függ.
3. Elkészült a honlapunk. Rajta keresztül tájékoztatást tudunk nyújtani tagoknak és ügyfeleknek egyaránt. Persze a lehetőség ennél sokkal több volna, de ki kellene használni. Murányi Sanyi mindent megtett és megtesz annak érdekében, hogy ismertesse a használatot, az előnyöket, sőt ötleteket is várna. Ne hagyjuk munka nélkül.
4. Megújítottuk a megyei találkozókat az egykori DDGÁZ területén. Hasenauer András igazgató úr mindegyiken részt vett. A kötetlen beszélgetések során, kellemes oldott hangulatban számtalan jó javaslat is született, amelyeknek megvalósítása, később említett okok miatt késik. A tavalyi évben a találkozókat, a cég átalakítása miatt, nem tudtuk megtartani. Terveink szerint idén ismét megrendezzük őket, már a volt KÖGÁZ területén is. A jelenlévő Szűcs Ferenc úr, aki az elosztói engedélyesek partnerkapcsolatait koordinálja, ígéretet tett, hogy részt vesz rajtuk.
5. Megjelenése óta közreműködünk a GMBSZ jobbításában, a Gázipari Műszaki Szakbizottságon, a Magyar Épületgépészek Szövetségén és a Műszaki Biztonsági Hatóságon keresztül. Több javaslatunk már bekerült a módosításokba. Ezt a munkát is folytatni kell, saját érdekünkben.
6. Sikeresen tartottuk meg hagyományos rendezvényeinket, jelentős E.ON közreműködéssel és támogatással. Évente szervezzük a szekszárdi Szakmai napot, 2008-ban Siófokon, 2010-ben pedig Balatonfüreden rendeztük meg a Földgázfórumot, amelyeken a jelentős szakmai programok mellett kellemes hangulatot is sikerült biztosítanunk a résztvevőknek. A szakmai színvonalat a Magyar Mérnöki Kamara évek óta kreditponttal ismeri el. Ez tagjaink egy része számára jogosultságuk megújításakor feltétlenül szükséges. Elismerésnek vehetjük, hogy ezeken a rendezvényeken rendszeresen részt vesznek E.ON felső vezetők, a Magyar Energia Hivatal, a Műszaki Biztonsági Hatóság, a Gázipari Műszaki Szakbizottság tagjai, sőt elnöke és más engedélyesek képviselői.
7. Folyamatban van a partnerkapcsolatok cégszintű összefogásának kialakítása. Cél, hogy a partnereket az E.ON egységes elvek szerint, a kölcsönös előnyök szem előtt tartásával kezelje, gáz és villamos területen egyaránt. Természetesen, mind a gáz, mind a villamos szakmai közösség (így a Gázközösség is) megtartja korábbi szervezetét és működési formáját. Ehhez kell kialakítani az E.ON magyarországi vállalataihoz kapcsolódva azt a rendszert, amelyik képes a partnereket magához kötni, munkájukat támogatni, megfelelő marketinggel ismertté tenni, fejlődésüket elősegíteni. Meg kell találni, hol kapcsolódhat a két szakma egymáshoz, miben tudják egymást támogatni, mit tudnak egymástól átvenni. Talán úgy lehetne ezt a partnerséget jellemezni: partnerei vagyunk az E.ON-nak és partnerei vagyunk egymásnak.
8. 2008-ban a KÖGÁZ területéről is léptek be vállalkozások a Gázközösségbe, ezzel működési területünk kiterjed mindkét elosztói engedélyes ellátási területére.
9. Végül, de nem utolsósorban, arról a kérdésről, amely a legtöbb gondot okozza és amelynek megoldása nem tűr halasztást. Ha visszaemlékezünk a tizenhárom év előtti időkre, akkor szerveztük meg az akkori DDGÁZ területén a Gázközösséget. Célunk az volt, hogy a fogyasztókat a lehető legmagasabb szinten szolgáljuk ki. Ezt elősegítendő, a DDGÁZ bizonyos feladatokat – mint az új fogyasztók bekapcsolása (mérő és nyomásszabályozó felszerelés), később a háztartási méretű fogyasztóknál végzett szerelések műszaki ellenőrzése – jogosult tagokra ruházott át
. A jogosultság feltételei és a munkavégzés szabályai mindenki által hozzáférhető írásos dokumentumokban voltak. A rendszer megbízhatóan működött, egészen addig, ameddig a végrehajtott szervezeti átalakítások következtében a régi feltétel és szabályozási rendszer megszűnt, helyette új nem készült. A területen dolgozó új munkatársak számára a Gázközösség, a partnerség ismeretlenek voltak, nem is volt kényszerítő körülmény, hogy megismerjék. Odáig jutottunk, hogy csak a régi megbízási szerződések éltek tovább, újakat kötni, vagy régieket módosítani nem tudtunk, mivel a korábbi szövegezés nem felelt meg teljesen az időközben bekövetkezett jogszabályi változásoknak, az új szövegezés készítésének útjában pedig számos akadály tornyosult.
Emiatt nem tudtuk kiterjeszteni a megbízotti tevékenységet a megyei találkozókon megígért bővítéskori gázmérő le és felszereléssel és az üzemszünet utáni nyomáspróbával.
A KÖGÁZ területén pedig a jogosultak – korábbi ígéretek ellenére – nem végezhettek megbízotti tevékenységet. Mindezt tetézte a lejárt hitelességű gázmérők cseréjével kapcsolatos legutóbbi pályáztatás lebonyolítása, amely – ígéretek szerint – e téren az utolsó jó szándékú tévedés volt.
Ennek napfényre kerülésekor fel kellett tenni a kérdést – szükség van a Gázközösségre?
A válasz egyértelmű volt – igen.
Nos, ha igen, rendezni kell a jelenlegi helyzetet. Fel kell építeni azt a rendszert, amelynek keretei között a megbízotti tevékenység biztonsággal végezhető. El kell készíteni azokat az írásos dokumentumokat, amelyek meghatározzák a követelményeket, feltételeket és amelyek betartása minden érintett számára kötelező. Ebbe beleértem a technológiai és folyamatleírásokat, az eljárási szabályokat, a jogosultság feltételeit, a feltétlenül szükséges pályázatok lebonyolítási rendjét, a megbízási szerződések szövegezését, a biztonsági szempontból indokolt védőöltözeteket. A felépített rendszernek pedig érvényesnek kell lenni és működni kell mindkét elosztói engedélyes ellátási területén egyaránt.
Nem kevés, nem fog egyszerre menni.
Nyilván a gyorsabban megoldható dolgokat kell előre venni és utána sorban a többit. Az egészet azonban záros határidőre be kell fejezni.
Nincs további négy évünk. Ha a feladatot nem tudjuk belátható időn belül megoldani, nem kell többet feltenni a kérdést – szükség van a Gázközösségre?
Nem lesz Gázközösség. Mivel tudunk mi hozzájárulni ehhez a munkához? Közre kell benne működnünk minden erőnkkel, tudásunkkal, tapasztalatunkkal. Amikor készen van, a szabályok maradéktalan betartása mellett részt kell vennünk a rendszer jobbításában, fejlesztésében. Ez közös érdekünk. Talán még annyit fűznék hozzá, hogy az elmondott problémák nyilvánvalóan nem a cég filozófiájából következnek.
Ha így volna, akkor nem biztosítanák számunkra a működési feltételeket, nem támogatnák rendezvényeinket, nem lehetnénk ma itt ilyen körülmények között, nem kapnánk a felső vezetéstől méltatást és a már említett válasz sem lett volna igen.
Azt hiszem, ez egyszerűen emberi kérdés.
Könnyebb valamit úgy csinálni, ahogy szoktuk, minek vesződni új dolgokkal? Ezen pedig lehet változtatni. Ennyi volt, amit az eltelt ciklus fontosabb tényeiről és a közeljövő tennivalóiról el szerettem volna mondani. Úgy gondolom most az utóbbira kell koncentrálni, a jövő a legfontosabb. Hozzászólásában Szűcs Ferenc az E.ON Energiamérési vezetője kifejtette, hogy a Társaság a partnerkapcsolatok erősítésére, kiterjesztésére törekszik, ennek része az elnöki beszámolóban említettek megoldása is.
Ugyancsak szót kért Diethelm Mohr is, aki szintén a partnerkapcsolatok fontosságát hangsúlyozta németországi példák ismertetésével.
Az Alapszabályban fellelhető néhány pontatlanság, nem egyértelmű fogalmazás javítását a Közgyűlés egyhangúan megszavazta.
Az új elnökség választása az Alapszabálynak megfelelően zajlott.
A jelölőbizottság – Hajdú Zoltán, Körösztös Imre, Murányi Sándor – a jelölések összesítése és a jelöltek nyilatkozatai után elkészítette a szavazólapot.
A Közgyűlés az elnökséget titkos szavazással választotta meg. Az új elnökség: Antal István, Bayer Károly, Bernula Károly, Berta Márton, Cserkúthy László, Czétány László, Huszár Tibor, Körösztös Imre, Leikauf Tibor, Murányi Sándor, Sántha Károly.
A Közgyűlés megválasztotta a számvizsgáló bizottságot is, amelynek tagjai: Kirch Ervin, Pók Péter, Wessják Zsolt.
A kedvezőtlen időjárás ellenére megtartottuk mind a délelőtti kísérőprogramot, mind a délutáni sportversenyeket és pörköltfőzést is. A jó hangulathoz élőzenés program is hozzájárult.