Gyárfás Attila

Az energiaárak folyamatos emelkedése, az egyes energiafajták hozzáférhetőségéről hallható hírek sok fogyasztót arra késztetnek, hogy felülvizsgálják energiafelhasználási szokásaikat és ezzel együtt energiafogyasztó rendszereiket vagyis tudatos energiafogyasztók legyenek.

A hazai nagyfogyasztók energiafelhasználási mutatója nem rosszabb az EU átlagnál, annál rosszabb viszont a lakóépületek fűtése és a háztartások egyéb energiafogyasztása, a közlekedés és az esetek többségében kényszerűségből régi, elavult gépekkel és technológiákkal dolgozó kis és középvállalkozások területén. Hazánk a GDP-hez mért, egy főre eső energiafelhasználás, vagyis az energiahatékonysági mutató tekintetében, az utolsók között kullog az EU-tagállamok sorában.

Az energiahatékonyság növelését is célzó, központilag támogatott energiamegtakarítási prog-ramok valós eredménye mélyen az épületgépész szakma várakozásai alatt marad, ugyanis döntően csak a hőszigetelés javítására serkentenek. A szűk pénzügyi lehetőségek nem teszik lehetővé a fogyasztói rendszerek egyidejű korszerűsítését, esetenként más, alternatív energiaforrások igénybevételét, sőt szinte konzerválják az elavult energiafogyasztó technológiákat, berendezéseket és vele a felhasználói szokásokat is.

Ahhoz, hogy egy elavult fogyasztó készülék cseréjét javasoljuk, nem kell különös szakkép-zettség, és az estek többségében még eredményt is hoz. De nem mindegy, hogy milyen áron!

A jó épületgépész vagy energetikus szakember feltárja az olyan kisebb problémákat is, amelyek nagyobb beruházás nélkül is javítják az energiafelhasználás hatékonyságát. Megvizsgálja elsősorban az üzembiztonságot befolyásoló tényezőket, feltárja a rendszer gyenge pontjait és felméri a rendszer szabályozási lehetőségeit a fogyasztói igények, az alkalmazott technológia, a szokások tükrében. Készülékcserére csak akkor van szükség, ha annak állapota ezt indokolja. Indokolt lehet természetesen az egész rendszer felújítása, vagy akár cseréje is. Különösen ilyen esetekben aktuális esetleges más energiahordozók vagy megújuló energiaforrások alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata, természetesen alapos megtérülési számítással együtt.

A mai hazai gazdasági környezetben pl. gazdaságos lehet a napkollektorok használata elsősorban használati melegvíz készítésére, vagy a geotermikus energia hasznosítása elsősorban padló és falfűtésekre, hőszivattyún keresztül. Biogázok vagy biomassza eltüzelésével ott nyerhető gazdaságosan hő-, vagy villamos energia, ahol ezek melléktermékként vagy hulladékként egyébként rendelkezésre állnak. A szélenergia gazdaságos hasznosításának komoly korlátja, hogy a villamos szolgáltató vásárlási kötelezettsége megszűnt hazánkban.
A fenti szempontok szakszerű, rendszerszemléletű áttekintése nem várható el az olcsó „szaki-tól”. A szakszerű tanács, javaslat pénzbe kerül, de ez sokszorosan megtérül az energia hatékonyabb felhasználásában vagyis az eredményben.

Gyárfás Attila
Magyar Épületgépészek Szövetsége