Felelősségalapú szabályozás a gázfelhasználás egyes területein
Felelősségalapú szabályozás a gázfelhasználás egyes területein
A cikk Versits Tamás – KÉOSZ Felelősségi Mátrix Munkabizottság, 42. Nemzetközi Gázkonferencián elhangzott előadása alapján készült
Alapgondolat: Egy értékteremtő folyamatban minden résztvevő vállaljon személyes felelősséget munkájáért, tetteiért, nyilatkozataiért és viselkedéséért. A folyamatok kidolgozásánál alkalmazzunk olyan, már jól bevált eszközöket, amelyek nem engedik meg a jogszabályoktól, szabályzatoktól, szabványoktól (MSZ-EN) való önkényes, szubjektív eltéréseket.
A FELELŐSSÉGI MÁTRIX
Időrendi áttekintés
– 2008 A KÉOSZ az V. Kéménykonferencián elsőként vetette fel az egységes szabályozás felelősség alapú kidolgozásának ötletét és szükségességét és határozatban fektette le a FM kidolgozásának a szükségességét
– 2009. ápr. Dunagáz Konferencia – Az első előadás ebben a témában
– 2009. okt. 41. Nemzetközi Gázkonferencia – újabb előadás a témában
– 2010. márc. VI. Kéménykonferencia – összefoglaló előadás a FM-ról, Határozat: folytatni kell a Felelősségi Mátrix (összefüggésrendszer) kidolgozását… alakuljon Munkabizottság, amely még 2010-ben elkészíti a megvalósíthatósági munkaprogramot
– 2010. szeptember – A 42. Gázkonferencia: A Felelősségi Mátrix Munkabizottság bemutatja a kidolgozás folyamatát és státuszát
– 2011. A MB a Dunagáz tavaszi konferenciára bemutatja a gázszolgáltatás területére kidolgozott Felelősségi Mátrixot
A Munkabizottság felépítése és tagjai
Fülöp Lajos szakértő, Munkabizottság vezető
Tagok:
Gyárfás Attila (MÉGSZ)
Lukácsi Péter (FŐGÁZ Földgázelosztási Kft.)
Versits Tamás (KÉOSZ, MGVE)
A Munkabizottságot a KÉOSZ Elnöksége hívta létre és bízta meg a Felelősségi Mátrix kidolgozásával.
Alapgondolat
– Egy értékteremtő folyamatban minden résztvevő vállaljon személyes felelősséget munkájáért, tetteiért, nyilatkozataiért és viselkedéséért.
– A folyamatok kidolgozásánál alkalmazzunk olyan, már jól bevált eszközöket, amelyek nem engedik meg a jogszabályoktól, szabályzatoktól, szabványoktól (MSZ-EN) való önkényes, szubjektív eltéréseket
Ilyen eszköz a Felelősségi Mátrix, amely nem rendelet, nem szabályzat, hanem segédlet a jogalkotónak és a közreműködőknek egyaránt a folyamat pontos, egyértelmű kidolgozásához!
Mire jó a Felelősségi Mátrix?
A legfontosabb: Segédeszköz egy folyamatszabályozás kidolgozásához és egy szabályozott folyamat elemzéséhez
Mi a Felelősségi Mátrix?
– Egy szabályozott folyamatban résztvevő természetes és jogi személyek és felelősségeik rendezett formában történő megjelenítése.
FONTOS!
– Egy felelősségi mátrix csak egy folyamathoz tartozhat, de a mátrix elemei más folyamatban is megjelenhetnek!
– Kapcsolódás más folyamatokra kidolgozott mátrix elemekre mint pl. gázkészülékek légellátása, égéstermék elevezetés, stb.
A Mátrix kialakítása
– A Munkabizottság pontosan megfogalmazza a folyamatokat
– Lefolyásuk szerint sorrendbe állítja a folyamatban résztvevőket (sorok)
– Meghatározza a folyamatban részvevők felelősségeit (oszlopok)
– Megvizsgálja, hogy a sor-oszlop kapcsolat mutat-e valamilyen összefüggést (pl. a folyamat nem szakad-e meg)
A rend-trend!
(Ahol a rend a rendszert jelenti.)
– Ha egy folyamat szabályozása „rendben” van, akkor a folyamatnak van trendje. Ezzel szemben, ha egy folyamatnak van trendje nem biztos, hogy a folyamat rendben van!
Konkrét példa:
140 kW hőterhelésnél nem nagyobb gázkészülékeket tartalmazó gáz csatlakozó vezetékek és gázfelhasználói berendezések létesítésének és üzemeltetésének felelősségi mátrixa.
Milyen megállapításokat tehetünk?
– Van-e túlzott megosztottság?
– Van-e hiány?
– Van-e túlzott koncentráció?
– Van-e kulcsszereplő?
– Van-e felelős és a felelős mögött felelősség?
– Van-e hiba a folyamatban? (pl. szakadás)
– Van-e szükség a folyamat módosítására?
A folyamat a jogalkotóhoz kerülhet!
Konkrét mátrix-elem ismertetése
– Gyártó/forgalmazó – Termék megfelelősség (A1)
A1 Termék megfelelőség
A készülék forgalomba hozatalát meg kell előzze, a készülék mintájának teljes körű gáztechnikai vizsgálata egy kijelölt akkreditált laboratóriumban, ahol megvizsgálják, hogy a gázkészülék megfelel-e a Gázkészülékek direktíva követelményeinek, valamint a megfelel a vonatkozó követelményeknek is. A termék megfelelőségét igazoló CE jelet ekkor kerülhet rá a termékre.
A fentieken kívül a gyártó feladata, hogy meghatározza és rögzítse a gázkészülék telepítésével kapcsolatos gyártmány-specifikus előírásokat,
Összefoglaló értékelés:
A készülékek/berendezések kereskedelmi forgalomba hozatalával és a termék megfelelősségének igazolásával összefüggő jogszabályi háttér rendezett. A szükséges kelléki feltételek, tartalmi követelmények, felelősségi körök egyértelműen szabályozottak.
Jogszabályi háttér:
A gázkészülékek CE jel alatt történő forgalomba hozatalának rendjét a 2009/142/EC „Gázkészülékek” direktíva szabályozza, amely 2010. január 5.-én lépett hatályba és váltotta fel a korábbi direktívát a 90/396/EEC-t. Az európai direktívákat az egyes országok rendelet formájában kötelesek bevezetni, saját jogrendjükbe. Ennek megfelelően a gázkészülék direktívát bevezető magyar jogszabály a többször módosított 22/98IKIM rendelet.
Javaslat:
A Gyártó minden esetben tegye on-line elérhető állapotba a forgalmazott termékének megfelelősségét igazoló (CE) dokumentumot.
A Munkabizottság rövid távú feladatai:
– Bemutatni, hogy évtizedek óta szabályozott folyamat mint pl. a gázfelhasználói berendezések létesítési és üzemeltetési felelősségi mátrixának vannak-e hiány elemei?
– Jogos fogyasztói elvárásoknak eleget téve meghatározni a gázkészülékek cseréjének egyszerűsített eljárási folyamatának felelősségi mátrixát
A Munkabizottság hosszú távú feladatai:
– Eljárni, hogy a sokszereplős folyamatok rendeleti szabályozása csak a Felelősségi Mátrix alapján történjen (jogalkotás, kormányzati szint)
– Széleskörű marketing aktivitás a Felelősségi Mátrix minél tágabb körben (szakmai és civil szféra) történő megismertetésére
Tisztújító Közgyűlés Velencén.
Egyesületünk augusztus 28-án, Velencén tartotta éves Közgyűlését.
A programban az eltelt négy évről szóló elnöki beszámoló, a bizottságok beszámolói, az alapszabály módosítása, valamint – mivel az elnökség négyéves megbízatása lejárt – az új elnökség és számvizsgáló bizottság megválasztása szerepelt.
Az eltelt négy évet és a jövő tennivalóit beszámolójában Bayer Károly elnök a következőképpen foglalta össze:
Tisztelt Közgyűlés, Kedves Kollégák!
Először engedjék meg, hogy üdvözöljem körünkben mentorunkat, Diethelm Mohr Urat, a Gázközösség tiszteletbeli tagját, aki ma is időt szakított arra, hogy jelen legyen Egyesületünktisztújító közgyűlésén, Szűcs Ferenc Urat az E. ON Energia mérés vezetőjét, akivel ez az első, de reményeim szerint nem az utolsó találkozásunk, hiszen ő az a vezető aki az elosztói engedélyesek partnerkapcsolatait fogja össze és Somlai Róbert Urat, az E. ON Energiaszolgáltató Kft. munkatársát, aki évek óta segítségünkre van abban, hogy rendezvényeinket színvonalasan szervezhessük meg.
<img src=”http://www.gazkozosseg.hu/kepek/kozgy/1.jpg”>
Az elnökség 2006-ban kapott megbízása lejárt. Ilyenkor illik az elmúlt négy évet mérlegre tenni. Mit csináltunk jól, mi lehetett volna jobb és mi az, amit elrontottunk. Elrontottunk, mondom akkor is, ha a hibázásban külső körülmények játszottak közre. A felelősséget nem szabad senkire áthárítani. Tekintsük át az eltelt négy év legfontosabb dolgait és nézzük meg, miként tudjuk a jövőt úgy alakítani, hogy a korábbi hibákat kiküszöbölve előnyt hozzon minden tag számára, egyéni vállalkozótól, elosztói engedélyesig.
1. A 2006-os Közgyűlés előtt felmérés készült a tagság megkérdezésével és általános vélemény volt, hogy védelem kell a kontárok ellen. Ugyanakkor nagyon sokan azt mondták, hogy maguk a tagok e téren semmit nem tehetnek, illetve, hogy a helyzet megoldása nem a tagok dolga. Megvizsgáltuk a kérdést. A helyzet feltárásában közvetlen szakmagyakorlók is részt vettek. Megállapításuk egyértelmű volt. Nincs olyan adminisztratív eszköz a kezünkben, amivel meg tudnánk akadályozni a feketemunkát. Nem csak nekünk, a Műszaki Biztonsági Hatóságnak sem. Nem elég, ha sejtjük, vagy tudjuk, ki követ el ilyet, bizonyítani is kell. A bizonyítás pedig szinte lehetetlen. Még az ügyfél is a kontárnak falaz, akkor is, ha egy silány munkával becsapták. Kérdezhetjük, akkor nincs megoldás? Van, a valódi szakemberek etikus piaci magatartása. Ha nincs, aki a kontárt akarva-akaratlanul hozzásegíti a munka legalizálásához, akkor a feketemunka lényegesen vissza fog szorulni. Azoknak a jogosultaknak, akik ilyesmiben részt vesznek, fel kell ismerniük, hogy ezzel a magatartással a tisztességes szakma piaci esélyeit rontják. Természetesen, emellett szükség van az ügyfelek körében végzett felvilágosító munkára is. Van már néhány szélesebb körben terjesztett kiadvány, ami ezt a tájékoztatást segíti.
2. Jó néhány éve liberalizált a gázpiac. Ez azt kell jelentse, hogy a piaci szereplők felelősen, önkorlátozó módon viselkednek. Úgy vélem, az ilyen piactól idegen a fogyasztói rendszerek létesítésének jogszabályba foglalt kontrollja, az engedélyes által végzett kötelező tervfelülvizsgálat és műszaki ellenőrzés. Ezt a vélemény sikerült többször, nagyobb fórumok előtt a szakma tudomására hozni. A fogadtatás kedvező volt. Természetesen – mint mindennek – ennek is vannak ellenzői. Legfőbb érvük, hogy a piaci szereplők még nem érettek erre. Mi adatokkal tudjuk alátámasztani, hogy igenis érettek. Az egykori DDGÁZ területén hat éve működik az önátadás, nagyobb problémák nélkül. A meggyőzést tovább kell folytatni. Minél előbb a szakmára kell bízni a fogyasztói rendszerek létesítését a vele járó felelősséggel együtt. Be kell végre látni, hogy a munka minősége nem az ellenőrzéstől, hanem az azt végző szakemberek tudásától, lelkiismeretességétől függ.
3. Elkészült a honlapunk. Rajta keresztül tájékoztatást tudunk nyújtani tagoknak és ügyfeleknek egyaránt. Persze a lehetőség ennél sokkal több volna, de ki kellene használni. Murányi Sanyi mindent megtett és megtesz annak érdekében, hogy ismertesse a használatot, az előnyöket, sőt ötleteket is várna. Ne hagyjuk munka nélkül.
4. Megújítottuk a megyei találkozókat az egykori DDGÁZ területén. Hasenauer András igazgató úr mindegyiken részt vett. A kötetlen beszélgetések során, kellemes oldott hangulatban számtalan jó javaslat is született, amelyeknek megvalósítása, később említett okok miatt késik. A tavalyi évben a találkozókat, a cég átalakítása miatt, nem tudtuk megtartani. Terveink szerint idén ismét megrendezzük őket, már a volt KÖGÁZ területén is. A jelenlévő Szűcs Ferenc úr, aki az elosztói engedélyesek partnerkapcsolatait koordinálja, ígéretet tett, hogy részt vesz rajtuk.
5. Megjelenése óta közreműködünk a GMBSZ jobbításában, a Gázipari Műszaki Szakbizottságon, a Magyar Épületgépészek Szövetségén és a Műszaki Biztonsági Hatóságon keresztül. Több javaslatunk már bekerült a módosításokba. Ezt a munkát is folytatni kell, saját érdekünkben.
6. Sikeresen tartottuk meg hagyományos rendezvényeinket, jelentős E.ON közreműködéssel és támogatással. Évente szervezzük a szekszárdi Szakmai napot, 2008-ban Siófokon, 2010-ben pedig Balatonfüreden rendeztük meg a Földgázfórumot, amelyeken a jelentős szakmai programok mellett kellemes hangulatot is sikerült biztosítanunk a résztvevőknek. A szakmai színvonalat a Magyar Mérnöki Kamara évek óta kreditponttal ismeri el. Ez tagjaink egy része számára jogosultságuk megújításakor feltétlenül szükséges. Elismerésnek vehetjük, hogy ezeken a rendezvényeken rendszeresen részt vesznek E.ON felső vezetők, a Magyar Energia Hivatal, a Műszaki Biztonsági Hatóság, a Gázipari Műszaki Szakbizottság tagjai, sőt elnöke és más engedélyesek képviselői.
7. Folyamatban van a partnerkapcsolatok cégszintű összefogásának kialakítása. Cél, hogy a partnereket az E.ON egységes elvek szerint, a kölcsönös előnyök szem előtt tartásával kezelje, gáz és villamos területen egyaránt. Természetesen, mind a gáz, mind a villamos szakmai közösség (így a Gázközösség is) megtartja korábbi szervezetét és működési formáját. Ehhez kell kialakítani az E.ON magyarországi vállalataihoz kapcsolódva azt a rendszert, amelyik képes a partnereket magához kötni, munkájukat támogatni, megfelelő marketinggel ismertté tenni, fejlődésüket elősegíteni. Meg kell találni, hol kapcsolódhat a két szakma egymáshoz, miben tudják egymást támogatni, mit tudnak egymástól átvenni. Talán úgy lehetne ezt a partnerséget jellemezni: partnerei vagyunk az E.ON-nak és partnerei vagyunk egymásnak.
8. 2008-ban a KÖGÁZ területéről is léptek be vállalkozások a Gázközösségbe, ezzel működési területünk kiterjed mindkét elosztói engedélyes ellátási területére.
9. Végül, de nem utolsósorban, arról a kérdésről, amely a legtöbb gondot okozza és amelynek megoldása nem tűr halasztást. Ha visszaemlékezünk a tizenhárom év előtti időkre, akkor szerveztük meg az akkori DDGÁZ területén a Gázközösséget. Célunk az volt, hogy a fogyasztókat a lehető legmagasabb szinten szolgáljuk ki. Ezt elősegítendő, a DDGÁZ bizonyos feladatokat – mint az új fogyasztók bekapcsolása (mérő és nyomásszabályozó felszerelés), később a háztartási méretű fogyasztóknál végzett szerelések műszaki ellenőrzése – jogosult tagokra ruházott át
. A jogosultság feltételei és a munkavégzés szabályai mindenki által hozzáférhető írásos dokumentumokban voltak. A rendszer megbízhatóan működött, egészen addig, ameddig a végrehajtott szervezeti átalakítások következtében a régi feltétel és szabályozási rendszer megszűnt, helyette új nem készült. A területen dolgozó új munkatársak számára a Gázközösség, a partnerség ismeretlenek voltak, nem is volt kényszerítő körülmény, hogy megismerjék. Odáig jutottunk, hogy csak a régi megbízási szerződések éltek tovább, újakat kötni, vagy régieket módosítani nem tudtunk, mivel a korábbi szövegezés nem felelt meg teljesen az időközben bekövetkezett jogszabályi változásoknak, az új szövegezés készítésének útjában pedig számos akadály tornyosult.
Emiatt nem tudtuk kiterjeszteni a megbízotti tevékenységet a megyei találkozókon megígért bővítéskori gázmérő le és felszereléssel és az üzemszünet utáni nyomáspróbával.
A KÖGÁZ területén pedig a jogosultak – korábbi ígéretek ellenére – nem végezhettek megbízotti tevékenységet. Mindezt tetézte a lejárt hitelességű gázmérők cseréjével kapcsolatos legutóbbi pályáztatás lebonyolítása, amely – ígéretek szerint – e téren az utolsó jó szándékú tévedés volt.
Ennek napfényre kerülésekor fel kellett tenni a kérdést – szükség van a Gázközösségre?
A válasz egyértelmű volt – igen.
Nos, ha igen, rendezni kell a jelenlegi helyzetet. Fel kell építeni azt a rendszert, amelynek keretei között a megbízotti tevékenység biztonsággal végezhető. El kell készíteni azokat az írásos dokumentumokat, amelyek meghatározzák a követelményeket, feltételeket és amelyek betartása minden érintett számára kötelező. Ebbe beleértem a technológiai és folyamatleírásokat, az eljárási szabályokat, a jogosultság feltételeit, a feltétlenül szükséges pályázatok lebonyolítási rendjét, a megbízási szerződések szövegezését, a biztonsági szempontból indokolt védőöltözeteket. A felépített rendszernek pedig érvényesnek kell lenni és működni kell mindkét elosztói engedélyes ellátási területén egyaránt.
Nem kevés, nem fog egyszerre menni.
Nyilván a gyorsabban megoldható dolgokat kell előre venni és utána sorban a többit. Az egészet azonban záros határidőre be kell fejezni.
Nincs további négy évünk. Ha a feladatot nem tudjuk belátható időn belül megoldani, nem kell többet feltenni a kérdést – szükség van a Gázközösségre?
Nem lesz Gázközösség. Mivel tudunk mi hozzájárulni ehhez a munkához? Közre kell benne működnünk minden erőnkkel, tudásunkkal, tapasztalatunkkal. Amikor készen van, a szabályok maradéktalan betartása mellett részt kell vennünk a rendszer jobbításában, fejlesztésében. Ez közös érdekünk. Talán még annyit fűznék hozzá, hogy az elmondott problémák nyilvánvalóan nem a cég filozófiájából következnek.
Ha így volna, akkor nem biztosítanák számunkra a működési feltételeket, nem támogatnák rendezvényeinket, nem lehetnénk ma itt ilyen körülmények között, nem kapnánk a felső vezetéstől méltatást és a már említett válasz sem lett volna igen.
Azt hiszem, ez egyszerűen emberi kérdés.
Könnyebb valamit úgy csinálni, ahogy szoktuk, minek vesződni új dolgokkal? Ezen pedig lehet változtatni. Ennyi volt, amit az eltelt ciklus fontosabb tényeiről és a közeljövő tennivalóiról el szerettem volna mondani. Úgy gondolom most az utóbbira kell koncentrálni, a jövő a legfontosabb. Hozzászólásában Szűcs Ferenc az E.ON Energiamérési vezetője kifejtette, hogy a Társaság a partnerkapcsolatok erősítésére, kiterjesztésére törekszik, ennek része az elnöki beszámolóban említettek megoldása is.
Ugyancsak szót kért Diethelm Mohr is, aki szintén a partnerkapcsolatok fontosságát hangsúlyozta németországi példák ismertetésével.
Az Alapszabályban fellelhető néhány pontatlanság, nem egyértelmű fogalmazás javítását a Közgyűlés egyhangúan megszavazta.
Az új elnökség választása az Alapszabálynak megfelelően zajlott.
A jelölőbizottság – Hajdú Zoltán, Körösztös Imre, Murányi Sándor – a jelölések összesítése és a jelöltek nyilatkozatai után elkészítette a szavazólapot.
A Közgyűlés az elnökséget titkos szavazással választotta meg. Az új elnökség: Antal István, Bayer Károly, Bernula Károly, Berta Márton, Cserkúthy László, Czétány László, Huszár Tibor, Körösztös Imre, Leikauf Tibor, Murányi Sándor, Sántha Károly.
A Közgyűlés megválasztotta a számvizsgáló bizottságot is, amelynek tagjai: Kirch Ervin, Pók Péter, Wessják Zsolt.
A kedvezőtlen időjárás ellenére megtartottuk mind a délelőtti kísérőprogramot, mind a délutáni sportversenyeket és pörköltfőzést is. A jó hangulathoz élőzenés program is hozzájárult.
Az energiatudatosság és energiahatékonyság jelentősége
Az energiaárak folyamatos emelkedése, az egyes energiafajták hozzáférhetőségéről hallható hírek sok fogyasztót arra késztetnek, hogy felülvizsgálják energiafelhasználási szokásaikat és ezzel együtt energiafogyasztó rendszereiket vagyis tudatos energiafogyasztók legyenek.
A hazai nagyfogyasztók energiafelhasználási mutatója nem rosszabb az EU átlagnál, annál rosszabb viszont a lakóépületek fűtése és a háztartások egyéb energiafogyasztása, a közlekedés és az esetek többségében kényszerűségből régi, elavult gépekkel és technológiákkal dolgozó kis és középvállalkozások területén. Hazánk a GDP-hez mért, egy főre eső energiafelhasználás, vagyis az energiahatékonysági mutató tekintetében, az utolsók között kullog az EU-tagállamok sorában.
Az energiahatékonyság növelését is célzó, központilag támogatott energiamegtakarítási prog-ramok valós eredménye mélyen az épületgépész szakma várakozásai alatt marad, ugyanis döntően csak a hőszigetelés javítására serkentenek. A szűk pénzügyi lehetőségek nem teszik lehetővé a fogyasztói rendszerek egyidejű korszerűsítését, esetenként más, alternatív energiaforrások igénybevételét, sőt szinte konzerválják az elavult energiafogyasztó technológiákat, berendezéseket és vele a felhasználói szokásokat is.
Ahhoz, hogy egy elavult fogyasztó készülék cseréjét javasoljuk, nem kell különös szakkép-zettség, és az estek többségében még eredményt is hoz. De nem mindegy, hogy milyen áron!
A jó épületgépész vagy energetikus szakember feltárja az olyan kisebb problémákat is, amelyek nagyobb beruházás nélkül is javítják az energiafelhasználás hatékonyságát. Megvizsgálja elsősorban az üzembiztonságot befolyásoló tényezőket, feltárja a rendszer gyenge pontjait és felméri a rendszer szabályozási lehetőségeit a fogyasztói igények, az alkalmazott technológia, a szokások tükrében. Készülékcserére csak akkor van szükség, ha annak állapota ezt indokolja. Indokolt lehet természetesen az egész rendszer felújítása, vagy akár cseréje is. Különösen ilyen esetekben aktuális esetleges más energiahordozók vagy megújuló energiaforrások alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata, természetesen alapos megtérülési számítással együtt.
A mai hazai gazdasági környezetben pl. gazdaságos lehet a napkollektorok használata elsősorban használati melegvíz készítésére, vagy a geotermikus energia hasznosítása elsősorban padló és falfűtésekre, hőszivattyún keresztül. Biogázok vagy biomassza eltüzelésével ott nyerhető gazdaságosan hő-, vagy villamos energia, ahol ezek melléktermékként vagy hulladékként egyébként rendelkezésre állnak. A szélenergia gazdaságos hasznosításának komoly korlátja, hogy a villamos szolgáltató vásárlási kötelezettsége megszűnt hazánkban.
A fenti szempontok szakszerű, rendszerszemléletű áttekintése nem várható el az olcsó „szaki-tól”. A szakszerű tanács, javaslat pénzbe kerül, de ez sokszorosan megtérül az energia hatékonyabb felhasználásában vagyis az eredményben.
Gyárfás Attila
Magyar Épületgépészek Szövetsége